FESTMÉNYEK A MŰTEREMBŐL
egyedi absztrakt művészet
Manajló András
“A Mélység Suttogásai”
A Lélek Rezgései festmény sorozat
100 x 150 cm, olaj / alumínium panel, háttérvilágítás, 2023.
(Katalógusszám: DSC_4225)
Az alkotásról:
"Az alkotás viharjában, amely a "Lélek Rezgései" művészeti sorozatomnak ezt a darabját szülte, azon kaptam magam, hogy az érzelmi árapályok sodrásában vagyok. Ezt a festményt, melyet "A Mélység Suttogásai" neveztem el, a kimondatlan párbeszédek vizuális ábrázolásának szántam, amelyek a szívben és elmében áramlanak, mikor az ember egy óceán határtalanságával vagy saját belső gondolatai végtelenségével szembesül.
Az elsöprő kékek és a viharos fehérek, amelyek átcsapnak a vásznon, a tenger szeszélyes természetét és az emberi szellemet egyaránt megtestesítik A sötétebb tónusok fröccsenései és csíkjai az alatta rejlő mélységekhez szólnak, a láthatatlan áramlatokhoz, amelyek megmagyarázhatatlan módon mozgatnak bennünket. Ez a festmény egy utazás a bennünk lévő ismeretlen vizekre, felhívás, hogy befogadjuk a lélek mélyén rejlő titkokat.
Az ihlet hullámokban jött, hasonlóan az általa ábrázolt témához: állhatatos, erőteljes és mélyen megindító. Ez egy óda az önvizsgálat szépségéhez és az érzelmek mély rétegeihez, amelyek a lelkemben rezonálnak. "A Mélység Suttogásai" nem csupán egy művészi kitárulkozás; ez egy sziréndal a nézőnek, felhívás, hogy elmerüljön saját lélekrezgéseinek mély visszhangjaiban."
A festmény olajfestékekkel készült, egyedülállóan textúrázott kompozit alumínium panelen.
A képet távtartók „lebegtetik” a falnál, illetve gyönyörű fényaura övezi a mobil-vezérlésű LED-háttérvilágításnak köszönhetően.
Kamatmentes részletfizetési lehetőség és ingyenes szállítás Magyarországon.
„Manajló András 'A Mélység Suttogásai' című, érzékletes műve meghívást nyújt a nézőnek, hogy merüljön el a művész 'Lélek Rezgései' sorozatán keresztül értelmezett pszichéjének mélyére. A festmény egy vizuális utazás a tudatalatti rejtélyes világába, ahol a gazdag kobalt- és azúrkék árnyalatok dinamikus kölcsönhatásba kerülnek az arany és az elefántcsont színű, átmeneti csíkokkal, amelyek a napfényre emlékeztetnek, ahogy az áthatol az óceán felszínén és eljut a mélységekbe.
Manajló mesterien manipulálja a textúrát és a színeket, hogy előidézze az elemi érzetet, az érzelmek hullámzását és a gondolatok folyékony kontinuitását. Az absztrakt formák egy olyan fluiditást sugallnak, ami egyszerre érzéki és változékony, megidézve a tenger állandó mozgását. Az impasztó használata fokozza a tapintható élményt, majdnem szobrászati minőséget teremtve a vásznon, amely éppúgy hívogatja az érintést, mint a tekintetet.
A találós cím, 'A Mélység Suttogásai', tovább foglalja ennek a műnek a lényegét, utalva a tudatos és az elme leplezett rétegei közötti csendes kommunikációra. A festmény az emberi érzelmek mélységéről és a természeti világgal való eredendő kapcsolatról tanúskodik, visszahangzóan emlékeztet az óceánvizek és a saját belső tengereink felszíne alatt rejlő mélységes titkokra.”
Alessandro Ferrara
Művészetkritikus, Milánó, Olaszország