FESTMÉNYEK A MŰTEREMBŐL
egyedi absztrakt művészet
Manajló András
“A Metropolisz Noktürnje”
Éjféli Jazz festmény sorozat
150 x 400 cm / poliptichon, akril / alumínium panel, háttérvilágítás, 2023.
(Katalógusszám: DSC_4127-30)
Az alkotásról:
"Manhattan mindig is suttogta nekem a történeteit, az álmok és a sötétség, a ritmus és az álmodozás bódító keverékét. A 'A Metropolisz Noktürnje' absztrakt festményben igyekeztem átadni a város lüktetését, azt az eredeti dzsesszes pulzust, amely az utcáin és sikátoraiban táncol alkony után. Minden ecsetvonás egy szó egy nagyobb történetben, a kárpát-rutén gyökereim és a modern jazz felvillanyozó energiájának ötvözete. Ez az ódám egy városról, amely szűntelenűl inspirál, egy műalkotás, amely az éjfél csendes dallamaitól visszhangzik."
A festmény akrilfestékekkel készült, egyedülállóan textúrázott kompozit alumínium panelen.
A képet távtartók „lebegtetik” a falnál, illetve gyönyörű fényaura övezi a mobil-vezérlésű LED-háttérvilágításnak köszönhetően.
Kamatmentes részletfizetési lehetőség és ingyenes szállítás Magyarországon.
"A Metropolisz Noktürnje" című alkotása Manajló András "Éjféli Jazz" művészeti sorozatából az absztrakt expresszionizmus lenyűgöző szimfóniája. Első pillantásra a mű belemélyed az urbanizált éjféli zene bonyolult összetettségébe, megtestesítve a manhattani éjszakák frenetikus energiáit és visszafogott rejtélyeit. Az égetett siennával és okkerrel tarkított akromatikus árnyalatok használata, egy kedélyes, jazzes hangulatot kelt, mely emlékeztet a füstös bárokra és távoli utcalámpákra.
A rétegzett textúra, mely az egész vásznon nyilvánvaló, a város falaiba ágyazott sokrétű történeteket mesél. Úgy tűnik, mintha Manajló minden egyes palettakés mozdulattal lekaparna a metropolisz felületes héját, felfedve annak nyers, lüktető szellemét. A fény és az árnyék összjátéka megragadja Manhattan ellentmondásosságát – egy várost, amely soha nem alszik, mégis számtalan titkot rejteget csendes zugaiban.
A forma improvizációs jazzre emlékeztető gördülékenysége arra készteti a nézőt, hogy értelmet találjon a káoszban. Ahogy egy szaxofonos felfedezheti a dallam és a disszonancia határait, úgy feszegeti Manajló a forma és az absztrakció kereteit. Van egy bizonyos zeneiség a kompozícióban, ahol a formák és vonalak hangjegyekként beszélgetnek egy bonyolult zenei elrendezésben.
Lényegében a "A Metropolisz Noktürnje" nem csupán egy festmény; ez egy élmény. Arra hívja a nézőt, hogy veszítse el magát a mélységeiben, akárcsak egy kísérteties jazzdarab, amely még jóval az utolsó hang elhalványulása után is a lélekben marad. Ez bizonyítja Manajló mesterségét, hogy András képes megragadni a témájának lényegét, összefonva az érzelmet, környezetet és a tiszta művészetet."
Harrison Calloway,
művészeti kritikus, New York